Szakmai vélemény a szakmai gyakorlati idő számításához és ellenőrzéséhez
Rövidítések
Ép.r.: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről
Kjt. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
Elöljáróban
- A szakmai gyakorlati idő pontos számítása nagyon fontos a pedagógus előmenetele szempontjából.
- Az adat a KIR-ben szerepel, de nem frissül automatikusan, pontossága és frissessége ezért a mindenkori intézményvezető felelőssége.
- Mivel csak a jogszabálynak megfelelő jogviszonyok vehetők figyelembe, fontos ennek ellenőrzése.
A szakmai gyakorlati idő
Ép.r.6. § * (1) * A magasabb fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez szükséges szakmai gyakorlatnak kell elfogadni
- a) * a pedagógus-munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban vagy pedagógus munkakörbe tartozó feladatok ellátásával egyházi szolgálati jogviszonyban,
- b) a pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban,
- c) az óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében,
- d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,
- e) * az állami fenntartású iskola által a tanév végén kiadott igazolás alapján az 1-8. évfolyamon bevett egyház, vagy belső egyházi jogi személye által szervezett hit- és erkölcstan tantárgy tanítása céljából legalább heti tíz óra megtartására létrejött foglalkoztatási jogviszony idejét, vagy – ha a tantárgy tanítását egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy legalább heti tíz órában látja el – a tantárgy tanításával,
- f) a pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben végzett oktatói tevékenységgel,
- g) * az állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony vagy a közszolgálati jogviszony (a továbbiakban együtt: közszolgálati jogviszony) keretében a köznevelés vagy a szakképzés országos irányításával összefüggő munkakörben, vagy
- h) a kizárólag nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottak esetében a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben,
- i) * a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős miniszter által fenntartott nevelési-oktatási intézményben szolgálati viszony keretében pedagógus munkakörben,
- j) * a szakképző intézményben oktatói munkakörben
eltöltött jogszerű foglalkoztatás idejét.
(1a) * Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor foglalkoztatási időnek kell tekinteni azt az időt is, amely alatt a pedagógus munkakör betöltése olyan, az adott pedagógus-munkakör betöltésre jogosító külföldön szerzett szakképesítés vagy szakképzettség alapján történt, amelynek külön törvény szerinti elismerése a minősítő vizsgán vagy a kötelező minősítési eljárásban való részvétel vagy a nem kötelező minősítési eljárásra vagy pályázati eljárásra történő jelentkezés rögzítésének időpontjában már megtörtént.
A szakmai gyakorlati időbe nem számít be:
- Az Ép.r 6/A.§ (3) bekezdése szerint
– a jogviszony szünetelésének harminc napot meghaladó időtartama,
– a pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus munkaideje
nem érte el a Mt. szerinti teljes heti munkaidő huszonöt százalékát
(vagyis kevesebb mint 10 óra)
- Ha több részmunkaidős jogviszonya volt egyidejűleg, és ezek együtt
kiadnak legalább 10 órát, akkor beszámít [(4) bekezdés].
- A jogviszony szüneteltetését definiálja a rendelet 1/A.§ 3. pontja: „a
jogviszonynak az az időtartama, amely alatt a felek jogviszonyból
eredő kötelezettségeik teljesítését jogszabályi előírás, vagy
megállapodásuk alapján kölcsönösen szüneteltetik.”
– Ilyen pl. a fizetés nélküli szabadság, vagy a GYES-nek a fizetés nélküli
szabadságon töltött része.
– Az tehát NEM IGAZ, hogy a GYES nem számít bele, ennél összetettebb
a dolog.
– Sőt, még a fizetés nélküli szabadságból is beszámít egy hónap, csak az
nem, ami efölött van. Ez nagyon fontos lehet amiatt, hogy napra
pontosan kell számolni!
Beszámít-e a külföldön eltöltött idő a Gyakorlati időbe, azaz a fizetési fokozat megállapításához?
Az Ép.r. 13. § (1) bekezdés a) pontja szerint a magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat – többek között – pedagógus-munkakörben eltöltött szakmai tevékenységgel szerezhető meg.
A 13. § (2) bekezdése kimondja, hogy a szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a foglalkoztatási jogviszony esetén a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, továbbá a jogviszonyban pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a munkakörre megállapított heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határának huszonöt százalékát.
A külföldön, pedagógus-munkakörben eltöltött idő (amennyiben az hivatalosan igazolt), a szakmai gyakorlati időbe beszámítandó, mivel az Ép.r. nem tartalmaz olyan korlátozást, amely csak a Magyarországon eltöltött idők figyelembevételét tenné lehetővé.
Ugyanakkor itt is feltétel, hogy ez idő alatt a pedagógusnak – ha olyan pedagógus munkakörben foglalkoztatták, amelyben fő szabály a heti 22-26 óra neveléssel-oktatással lekötött munkaidő – legalább heti 5 és fél órát tanítással kellett töltenie.
Mindezt nem befolyásolja az a körülmény sem, hogy amíg a pedagógus külföldön szakmai tevékenységgel eltöltött időt szerzett, azalatt esetleg a magyar munkáltatójával fennállt közalkalmazotti jogviszonya fizetés nélküli szabadság jogcímén szünetelt, mivel az Ép.r. ezt nem zárja ki.
Összegezve
Amennyiben az érintett pedagógus Hiteles fordítású igazolással bizonyítja, hogy – a diploma birtokában – olyan tevékenységet folytatott, amely megfelel az Ép.r.6.§-ban írtaknak, úgy a külföldön eltöltött idő függvényében kell a fizetési fokozatot megállapítani.
Figyelembe vehető-e a külföldi munkavégzés időtartama a fizetési kategória megállapításánál.
A nem magyarországi jogviszonyok – egy kivétellel – a hazai jogviszonyokkal azonos módon bírálandóak el.
A kivétel azt jelenti, hogy a kialakult gyakorlat szerint csak azok a jogviszonyok vehetők figyelembe, amelyek fennállása alatt a munkavállaló rendelkezett az előírt végzettséggel.
Irányadó jogszabályi rendelkezések:
Kjt. 87/A. § * (1) *
E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni
- a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,
- b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,
- c) * a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,
- d) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá
- e) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint
- f) * a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,
- g) * az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a Ktjv., valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,
- h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban,
- i) * az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál állami szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, illetve munkaviszonyban,
- j) * honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
- k) * rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonyát szabályozó törvény szerinti rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban
- l) * a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ösztöndíjas jogviszonyban, illetve munkaviszonyban
- m) * a 25/D. § szerint a két jogviszony között töltött időt.
(3) A közalkalmazott fizetési fokozatának (Kategória!!) Megállapításánál az (1)-(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni
- a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,
- b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá
- c) * a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, valamint
- d) * az (1) bekezdés g) pontja alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításakor figyelmen kívül kell hagyni a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak, illetve a polgári szolgálatnak azt a tartamát, amely e § rendelkezése szerint egyébként közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősül.
(5) Ha a közalkalmazotti jogviszony megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be.
Nem vehető figyelembe:
- a megbízási jogviszony,
- a munkanélküli ellátás,
- az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony,
- az 1992.06.30. után fennállott, közalkalmazotti jogviszonynak nem minősülő munkaviszonyok, ha a jelenlegi munkakörére előírt végzettséggel még nem rendelkezett.
Beszámítandó:
- minden közalkalmazotti jogviszonynak a Kjt.87/A.§-ában elismert jogviszony függetlenül attól, hogy volt-e már végzettsége, illetve, hogy hogyan szűntek meg,
- az 1992.06.30. előtt fennállott, közalkalmazotti jogviszonynak nem minősülő munkaviszonyok, függetlenül attól, hogy a munkakörére előírt végzettséggel rendelkezett-e.
Budapest. 2020. 12.18.
dr.Selmeciné dr.Csordás Mária
Munkajogász
Jogtanácsos
ILO közvetítő és döntőbíró
