Nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék - Pedagógusok Szakszervezete

Nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék

Kedvezményezett települések – nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék – illetményalap – vetítési alap.

 

Munkavállalóktól, Munkáltatóktól, Fenntartóktól érkező levelek,és telefonhívások bizonyítják,hogy nagy a bizonytalanság a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék jogi szabályozásának alkalmazásával kapcsolatban.

Az irányadó jogszabályi rendelkezések „összegyűjtésével” rendszerezésével, és magyarázatával igyekszem segítséget nyújtani.

I.

A kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet szerint:

  1. A kedvezményezett települések kategóriái
  2. § E rendelet alkalmazásában:
  3. a) jelentős munkanélküliséggel sújtott települések: azok a települések, amelyekben a munkanélküliségi ráta meghaladja az országos átlag 1,75-szeresét,
  4. b) kedvezményezett települések: társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett, illetve a jelentős munkanélküliséggel sújtott települések,
  5. c) komplex mutató: társadalmi és demográfiai, lakás és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerő-piaci, valamint infrastruktúra és környezeti mutatókból képzett, összetett mutatószám,
  6. d) munkanélküliségi ráta: a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú állandó népességből,
  7. e) társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett települések: a komplex mutató alapján rangsorolt települések legkedvezőtlenebb harmada.
  8. A kedvezményezett települések besorolásának alapelvei és feltételrendszere
  9. § (1) A települések területi fejlettség alapján történő besorolásánál a társadalmi és demográfiai, lakás és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerő-piaci, valamint infrastruktúra és környezeti mutatókból (négy mutatócsoport) képzett komplex mutatót szükséges figyelembe venni. A komplex mutató kiszámításánál használt adatok körét és a számítás módszertanát az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A kedvezményezett települések jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

  1. § A kedvezményezett települések körét az Európai Uniós tervezési ciklusoknak megfelelően felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot a Kormány külön ütemezésben is kezdeményezheti.
  2. A kedvezményezett települések viszonya a kedvezményezett járásokhoz
  3. § (1) Az a település, amely társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezettnek vagy jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősül, a kedvezményezett járások besorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett járással azonos elbánásban részesül a fejlesztési célú támogatásokhoz való hozzáférés tekintetében.

(2) Az a település, amely társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezettnek és jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősül, a kedvezményezett járások besorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott fejlesztendő járással azonos elbánásban részesül a fejlesztési célú támogatásokhoz való hozzáférés tekintetében.

(3) Az a település, amely társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezettnek vagy jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősül, és a kedvezményezett járások besorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott fejlesztendő járásban található, a fejlesztendő járással azonos elbánásban részesül a fejlesztési célú támogatásokhoz való hozzáférés tekintetében.

  1. Záró rendelkezések
  2. § (1) Az a település, amely az e rendelet hatálybalépését megelőző napon társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtottnak minősült, de nem szerepel a 2. mellékletben, a fejlesztési célú támogatásokhoz való hozzáférés tekintetében 2015. december 31-ig átmenetileg kedvezményezett településnek minősül. Az átmenetileg kedvezményezett települések jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Azon települést, amely e rendelet hatálybalépését megelőző napon kedvezményezettnek minősült, de e rendelet alapján nem minősül kedvezményezettnek, a folyamatban lévő ügyekben a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet jegyzéke szerint kell kedvezményezettnek tekinteni.

  1. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

A Kormányrendelet és mellékletei ide kattintva tanulmányozhatóak

https://net.jogtar.hu/jogszabaly

 

II.

 

Ki jogosult a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra?

A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (Vhr.)

alábbi rendelkezései értelmében:

  1. §

(8) *  A nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra az a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott jogosult, aki

  1. az óvodai nevelésben, nappali rendszerű általános vagy középfokú iskolai oktatásban, kollégiumban, pedagógiai szakszolgálatnál vagy e köznevelési intézmény olyan feladatellátási helyén dolgozik, amely a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló kormányrendelettel kiadott jegyzékben a kedvezményezett települések között szereplő településen található, ……..

32.§

(6) *  A nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlékra a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott is jogosult a 16. § (8) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek szerint.

Emlékeztetőül:

A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkaköröket a Vhr.2. számú melléklete 2.-20. pontjai tartalmazzák.

 

III.

 

Hogyan számítják ki, és mennyi a pótlék mértéke?

  • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény  (Nkt.)
  1. melléklete határozza meg a köznevelési intézményekben

          alkalmazottak számára járó pótlékokat és azok mértékét az

          illetményalap százalékában.

  • A nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék mértéke az illetményalap:

min. 10%    —      max. 30%.-a.

 

IV.

Garantált illetmény – Illetményalap

 

Az Nkt.65. §

(1) *  A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában az (1a) bekezdés és e törvény 7. melléklete állapítja meg. * 

(1a) *  A köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője javaslatára és egyetértésével – a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap

  1. a) középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,
  2. b) alapfokozat esetén 174,5 százaléka,
  3. c) mesterfokozat esetén 193,2 százaléka

alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény.

V.

Vetítési alap.

Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény 2023.XII.30.

  1. Hatályba léptető rendelkezések
  2. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2019. november 1-jén lép hatályba, és 2023. december 31-én hatályát veszti.

(2) Az 1-33. §, a 35-74. §, az 1. melléklet és a 4-9. melléklet 2020. január 1-jén lép hatályba.

 

  1. §

 (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 65. § (1) bekezdése szerinti illetményalap számításának vetítési alapja 101 500 forint.

 

Összegezve:

Garantált illetmény  ==   a vetítési alap alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény.

                                    ………………………………….

 

Az előzőekben idézett és részben magyarázott jogszabályi rendelkezések helyes értelmezésével és alkalmazásával már nem okozna nehézséget a pedagógus munkakörben, és a pedagógus végzettséggel és szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak számára az illetménypótlék megállapítása.

Az értelmezési  bizonytalanságot az alábbi rendelkezések jelentik:

 

Kjt.

66.§ (1) bekezdése

 (1) *  A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg. * 

 

Költségvetési törvény

  1. §

 (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)  

  1. a) 66. § (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, és a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat a 2020. évre a 6. melléklet tartalmazza,

 

Kjt.

  1. § *

  Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70-75. § szerinti illetménypótlékra jogosult. A 70-75. § szerinti illetménypótlék számításának alapját (a továbbiakban: pótlékalap) a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg

Költségvetési törvény

  1. § (1) bekezdés
  2. §-a szerinti illetménypótlék számítási alapja a 2020. évben 20 000 forint.

Melyek ezek az illetménypótlékok?

  1. § *  (1) A megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg.

(2) A pótlék mértéke

  1. a) magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-ötszáz százaléka,
  2. b) vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszázötven százaléka.

(3) A pótlék mértékét a (2) bekezdésben foglalt keretek között végrehajtási rendelet állapítja meg.

  1. § (1) A főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg.

(2) *  A pótlék mértéke

  1. a) munkatársi cím esetén a pótlékalap huszonöt százaléka,
  2. b) tanácsosi cím esetén a pótlékalap ötven százaléka,
  3. c) főmunkatársi cím esetén a pótlékalap hetvenöt százaléka,
  4. d) főtanácsosi cím esetén a pótlékalap száz százaléka.

(3) *  Végrehajtási rendelet által alapított cím esetén a pótlék mértéke nem haladhatja meg a pótlékalap száz százalékát.

(4) Amennyiben a közalkalmazott vezetői és címpótlékra is jogosult, részére a vezetői pótlék jár.

  1. § *  (1) A közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, ha
  2. a) foglalkoztatására munkaideje legalább felében jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy
  3. b) a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a közalkalmazott számára fokozott megterhelést jelent.

(2) *  A pótlékra jogosító munkaköröket a munkáltató állapítja meg.

(3) A pótlék mértéke a pótlékalap 100%-a.

Marad a kérdés:

A pedagógus végzettséggel és szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak, például a dajka számára mi alapján kell ezt az illetménypótlékot megállapítani?

A megoldás tisztán jogkérdés:

  • Az egyes jogszabályok az ún. jogszabályi hierarchiában meghatározott sorrendet foglalnak el, mely sorrend befolyásolja az egyes jogviszonyokra alkalmazandó jogszabályok egymáshoz való viszonyát is.
  • A hierarchia lényege szerint a hierarchiában „alacsonyabb szinten” álló jogszabály nem lehet ellentétes a hierarchiában „magasabb szinten” álló jogszabállyal, illetve az alacsonyabb szinten álló jogszabály a magasabb szinten álló jogszabállyal összhangban szabályozza az egyes viszonyokat, jogviszonyokat.
  • Az azonos szinten lévő jogszabályok kapcsán, ha ugyanazon viszonyt szabályozó jogszabályi rendelkezések ütköznek egymással, akkor vizsgálni szükséges azok egymáshoz való viszonyát:

ha az ütköző jogszabályok egyike speciális a másikhoz képest, akkor mindig a speciális jogszabályi rendelkezések alkalmazandóak, nem az általános rendelkezések.

A Kjt. törvény, és általános jogszabály

Az Nkt. törvény, és speciális jogszabály

A Vhr. kormányrendelet, és alacsonyabb jogszabály

……………………………………….

Felhívom a figyelmet, hogy az általam leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű, csupán a fenntartói, intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti, segítheti.

Az Alkotmánybíróság 60/1992 (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes.

Érd. 2021. február 14.
Dr. Selmeciné dr. Csordás Mária
Munkajogász,
Vezető jogtanácsos
ILO közvetítő és döntőbíró

Nincsenek termékek a kosárban.

X