Gyermekek után járó pótszabadság - Pedagógusok Szakszervezete

Gyermekek után járó pótszabadság

A gyermekek után járó pótszabadság munkajogi szabályainak értelmezési, és alkalmazási problémáiról a teljesség igénye nélkül.

 

Kérdések – Válaszok

 

Az utóbbi időben, feltehetően a COVID 19 vírus okozta járvány alatt kiadott szabadságok miatt, megszaporodtak a szabadság mértékével, kiadásának rendjével kapcsolatos kérdések.

Ez alkalommal a pótszabadságok közül a gyermekek után járó pótszabadság szabályozását ismertetem.

Irányadó jogszabályi rendelkezések:

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012.évi 1.számú törvény (Mt.)

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény

  • Melyek az Mt. általános szabályai?

Az Mt.118. § (1) szerint:

A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb

  1. a) egy gyermeke után kettő,
  2. b) két gyermeke után négy,
  3. c) kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság jár.

  • Milyen mértékű a tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság a Munka törvénykönyvében?

Az Mt.118.§ (2) bekezdése értelmében:

(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.

Azt biztosan tudja mindenki, hogy már régóta van a Munka törvénykönyvében a gyermekek után járó pótszabadságoknak egy külön fajtája, ez a fogyatékos gyermek után járó további két nap pótszabadság évente.

A gondot az okozza, hogy a 118. §-ban csak fogyatékos gyermekről szól a törvény, tartósan beteg gyermekről nem. Így a tartósan beteg gyermek után járó pótszabadságot néhány Munkáltató vonakodott megadni a munkavállalóinak, arra hivatkozva, hogy az Mt. csak a fogyatékos gyermek után tartalmaz ilyen rendelkezést.

Erre, és a későbbiekben ismertetett további kérdésekre a választ az Mt. 294.§-ának értelmező rendelkezései adják meg.

  • Egyszerű kérdésnek tűnik, de ki a gyermek?

Mt.294. § (1) *  E törvény alkalmazásában

  1. c) gyermek:

– a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek;

– fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra,

 

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény

  1. § E törvény alkalmazásában
  2. f) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy:
  3. fa) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,
  4. k) *  saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki

Azaz MINDEN gyermek, akire tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, fogyatékosnak minősül a munkajog szerint, függetlenül attól, hogy fogyatékos, vagy tartósan beteg.

Azaz megilleti a tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság azt a munkavállalót, akinek a gyermeke után a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra.

  1. § *  (1) A családi pótlék havi összege    
  2. g) *  tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, a nevelőszülőnél elhelyezett, vagy a Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy esetén tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,
  3. h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,

  • Gyakori kérdés, mikor, és főleg meddig jár a pótszabadság?

Mt.118.§ (3) bekezdés:

A pótszabadságra való jogosultság szempontjából:

– a gyermeket először a születésének évében,

utoljára, pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

 

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény értelmében az emelt összegű családi pótlék folyósításának szabályai eltérnek az Mt.rendelkezésétől

A hivatkozott jogszabályi rendelkezések helyes értelmezésével és alkalmazásával – véleményem szerint –  megállapítható, hogy az Mt.118.§ (2) bekezdése szerinti emelt mértékű pótszabadság a fogyatékos gyermek esetében is abban az évben jár utoljára, amikor 16.életévét betölti.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek az emelt összegű családi pótlék folyósításának szabályai eltérnek az Mt.rendelkezéseitől.

 

  • Gyermek utáni pótszabadság akkor is jár-e ha a gyermek külföldön él?

 

Érdekes kérdés!

Mt.294. § (1) *  E törvény alkalmazásában

  1. c) gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek;

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény

 Értelmező rendelkezések

  1. § E törvény alkalmazásában
  2. k) *  saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki
  3. § *  (1) *  Nevelési ellátásra jogosult   
    a) * a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő); a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. § (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,

A fent idézett rendelkezések szerint – véleményem szerint – megállapítható, hogy csak annak jár a gyermek után pótszabadság, aki a gyermekkel életvitelszerűen együtt él.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Felhívom a figyelmet, hogy az általam leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű, csupán a fenntartói, intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti, segítheti.

Az Alkotmánybíróság 60/1992 (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes.

Budapest 2021-04-21

Dr. Selmeciné dr. Csordás Mária
Munkajogász,
Vezető jogtanácsos
ILO közvetítő és döntőbíró

Nincsenek termékek a kosárban.

X