A távmunkával kapcsolatosan

487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet
a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról

Kihirdetve: A Magyar Közlöny 244/2020.(XI.11.) számában
Hatályba lépett: 2020.11.12. napján.

(Tájékoztató és némi Magyarázat)

1. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
2. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86/A. §-át nem kell alkalmazni.
   (2) Távmunkavégzés esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.
3. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
4. § A veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része), feltéve, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek cím 24. pont c) és d) alpontja szerint más költséget nem számol el.
5. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseinek eltérő
   alkalmazásáról
   4. § A veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló és a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 196. §-ától megállapodásban eltérhetnek.

   Emlékeztetőül:
   Mt. 87. A távmunkavégzés
   196. § (1) * Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.*
   (2) A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában.
   (3) A munkáltató – a 46. §-ban foglaltakon túlmenően – tájékoztatja a munkavállalót
   a) a munkáltató általi ellenőrzés,
   b) a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályairól, továbbá
   c) arról a szervezeti egységről, amelyhez a munkavállaló munkája kapcsolódik.
   (4) A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít.
   (5) A munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson.
   197. § (1) A munkáltató utasítási joga – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki.
   (4) Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb tartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.
   (5) Eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló munkarendje kötetlen.

   Összegezve:
   1. A veszélyhelyzet alatti távmunkavégzés esetén nem kell alkalmazni munkavédelemről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó passzusát. A Munkáltatónak azonban változatlanul tájékoztatnia kell a Munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, a munkavállalónak pedig úgy kell megválasztania a munkavégzés helyét, hogy ezek a munkakörülmények teljesüljenek.

6. A veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként elszámolható a munkaszerződés szerinti távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összeg.
   • Havonta legfeljebb a havi minimálbér 10 százalékáig (16 100 forint) lehet költséget elszámolni. Ha egy hónapnál rövidebb a munkavégzés, akkor arányosan kevesebbet.

Fontos feltétel, hogy:

Ø a költségtérítésről a felek (munkáltató és munkavállaló) előzetesen megállapodjanak, és hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben ne számoljon el az szja-törvényben nevesített költségeket (például a távmunkavégzéssel összefüggő internethasználatot, munkavégzési hely bérleti díját rezsijét).
Ezen kívül a veszélyhelyzet alatt a Munkáltató és a Munkavállaló megállapodással eltérhet a Munka Törvénykönyvében rögzített távmunkavégzéssel kapcsolatos szabályok egy részétől.

Ø Ilyen szabály például, hogy munkaszerződésben kell megállapodni arról, hogy a munkavállalót távmunkavégzés keretében foglalkoztatják. A veszélyhelyzet alatt továbbra is kell megállapodás a távmunkáról, de ezt nem kell munkaszerződésbe, kinevezésbe foglalni.

Ø El lehet térni attól a szabálytól is, hogy hol legyen a távmunka, hogy a távmunka rendszeresen végzett tevékenység legyen, illetve a munkáltató különböző tájékoztatási kötelezettségeitől.
Az ITM a Jogszabály kihirdetését követően kiadott Közleménye szerint a változtatással az a kormány célja, hogy minél korszerűbb szabályozással segítse elő a nem hagyományos foglalkoztatási formák terjedését. A koronavírus-járvány első hullámának tapasztalatai szerint a távmunka sok területen bevált, egyaránt előnyös a vállalkozások és a foglalkoztatottak számára.

Érd, 2020.11.16.
Összeállította:

Dr. Selmeciné dr. Csordás Mária
Munkajogász
Vezető jogtanácsos
ILO közvetítő és döntőbíró