Szakmai vélemény
a Tankerületi Központ Intézményei közötti „ Áthelyezés” gyakorlatáról.
- A „Megállapodás intézmények közötti áthelyezésről közalkalmazotti jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyba” munkajogilag az alábbiak szerint több mint abszurd, megtévesztő, és értelmezhetetlen.
- A Kjt. § (2) bekezdése értelmében:
A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:
- a) közös megegyezéssel;
- b) * áthelyezéssel
- az e törvény, valamint
- e törvény és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény,
- *
- * és a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok
hatálya alá tartozó munkáltatók között;
- Az áthelyezés tehát a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének egyik módja, feltételeit a Kjt. § határozza meg:
(1) Az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia.
(2) Az áthelyezés során meg kell állapodni a közalkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában.
(3) Az áthelyezett közalkalmazottnak az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új munkáltatójánál töltötte volna el.
(4) * A munkáltató fenntartója – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az általa fenntartott, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatók között kezdeményezheti a közalkalmazott határozatlan időre szóló áthelyezését. Erre rendkívül indokolt esetben, így különösen akkor kerülhet sor, ha annak a munkáltatónak, ahová az áthelyezés irányul, a feladatai – különösen a munka- és pihenőidő, illetőleg a rendes szabadság kiadása szabályaira tekintettel – munkaszervezési eszközök alkalmazásával sem teljesíthetők.
- A Kinevezések többsége megfelel a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseknek, amennyiben azokat Munkáltatóként a Tankerületi Központ Igazgatói írják alá, és a munkavégzés helyét, – szervezeti egységként meghatározva – valamelyik Intézményben jelölik meg.
- Az áthelyezésről kötött Megállapodásokat is első helyen az Átadó, és az Átvevő Munkáltató, nevezetesen az X. és az Y. Tankerületi Központ Igazgatója írja alá.
- Megfelelő az áthelyezések előkészítése, az ÁLLÁSHELY BETÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ KÉRELEM elnevezésű nyomtatvány és annak melléklete is, amelyet a munkavégzés helyének minősülő Intézmény Igazgatója ír alá.
- A fentiekre figyelemmel azonban az azonos Munkáltató Intézményei, mint a munkavégzés helyei között – véleményem szerint – értelemszerűen Áthelyezésről nem, csak a Kinevezés módosításáról lehet szó.
- A Megállapodásokban értelmezhetetlenek az ilyen kikötések:
- „ áthelyezés közalkalmazotti jogviszonyból közalkalmazotti jogviszonyba”
- „A közalkalmazott kinevezése az átvevő intézménynél határozott időre…szól”
- „ A közalkalmazott áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az átvevő intézménynél töltötte volna el.
- Túl az „abszurditáson” a legsúlyosabb hibák:
- ha a kinevezés szerinti intézmény igazgatója az előkészítésben nem vett részt,
- Nem készül az „ÁLLÁSHELY BETÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ KÉRELEM” jellegű nyilatkozat sem, így az Átvevő és a Közalkalmazott egyeznek meg, és a Tankerületi Központ Igazgatója, mint Munkáltató annak ismerete nélkül „támogatja az Áthelyezést”, hogy a munkavégzés helye szerinti intézmény vezetője, mint Átadó meg tudja-e oldani a feladat ellátását a Munkavállaló nélkül.
- Ha a munkavégzés helyének módosítása helyett, az „Áthelyezés” – határozatlan időre szóló kinevezés mellett – határozott időre szól.
- Összegezve:
- Ilyen esetekben a Kinevezés két, legfontosabb, kötelező tartalmi eleme módosul:
- a tartama határozatlan időről, határozott időre annak megjelölése nélkül, hogy az megfelel-e a Kjt.21.§ írt rendelkezéseknek:
- § (1) A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni.
(2) * Közalkalmazotti jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik –
- a) helyettesítés céljából, vagy
- b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására
létesíthető határozott időre történő kinevezéssel.
(3) * A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, az illetményét és a munkavégzés helyét. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény és a havi rendszeres illetménypótlékok együttes összege nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazott jogviszonyát érintő kérdés is meghatározható.
(4) *
(5) * A közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak.
- a munkavégzés helye.
- Javasolom annak megfontolását, hogy a munkavégzés helyének változását az ilyen „virtuális” áthelyezések helyett minden esetben a kinevezés módosításával hajtsák végre.
- azt megelőzően mindkét érintett intézmény vezetőjét írásban nyilatkoztassák:
- Az „Átadót” arról, hogy a feladatot megfelelően el tudja-e láttatni a távozó Munkavállaló nélkül.
- Az „Átvevőt” arról, hogy miért van szüksége a Munkavállalóra,
van-e megfelelő álláshelye.
Felhívom a figyelmet, hogy az általam leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű, csupán a fenntartói, intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti, segítheti.
Az Alkotmánybíróság 60/1992 (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes.
Budapest. 2021-02-01
Dr. Selmeciné dr. Csordás Mária
Munkajogász,
Jogtanácsos
ILO közvetítő és döntőbíró
