A VIII. nemzeti tanévnyitóra

szeptember 05, 2017, 0 comments, on Közszereplések

Értékelje a cikket.

Átlag: 5 (1 szavazat)

A pedagógustársadalomnak anyagi és erkölcsi megbecsülést ígért a Fidesz 2010 előtt. Az ígéret szép szó. Neki is veselkedett a pedagógusi tekintély visszaállításának. Új seprű jól seper? - tette fel a kérdést az Élet és Irodalom c. hetilapban Szüdi János.

                                                                                                             

A VIII. nemzeti tanévnyitóra

 

A pedagógustársadalomnak anyagi és erkölcsi megbecsülést ígért a Fidesz 2010 előtt. Az ígéret szép szó. Neki is veselkedett a pedagógusi tekintély visszaállításának.

Új seprű jól seper?

Még szinte meg sem száradt a tinta a képviselői igazolványokon, már­is teljesült sok pedagógus álma. 2010. VII. hó 5-én az Országgyűlés – az első évfolyam kivételével – megszüntette a buktatás tilalmát és a tanulói teljesítmény szöveges értékelésének kötelezettségét. Visszakapták a pedagógusok a fegyelmezés leghatékonyabb eszközét. Megszabadultak attól, hogy érdemi tájékoztatást készítsenek a tanuló fejlő­dé­séről. A kormány 2010. VII. hó 30-án az óvodai nevelés országos alap­programjából törölte azt a monda­tot, amely a nemek egyenjogúsága erősítésével összefüggő uniós kötelezettség teljesítése érdekében – azóta is kizárólagos megoldásként – épült be a magyar jogrendbe 2009-ben: „Az óvodai nevelés (...) tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.” Fellélegezhettek az óvodapedagógusok. Nem nekik kell megkezdeni a magyar párkapcsolatok – konyhai falvédőkről virító – szubsztanciájának felszámolását a fejekben: „Asszony verve jó”.

2010. IX. hó 1-jén indul az első nem­zeti tanév. Tapintható a feszültség. Érzékelhető a várakozás. Nagy a bizalom az új hatalomban. Nem kell sokáig várni. 2011. XII. hó 29-én kiderült minden. A sokat ígérő címmel – Nemzeti köznevelésről szóló törvény – ezen a napon kihirdetett jogszabály nem hagyott kétséget afelől: vége az oktatás területén a liberális vircsaftnak, a szülők és a diákok rémuralmának, a helyi önkormányzatok önkényeskedésének. A pedagógus bekerül a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe: az állam dönt mindenki helyett minden kérdésben. A pedagógusnak többé nem kell gondolkodnia. Mellesleg nem is szabad. A pedagógus feladata egyszerű: az állami akarat végrehajtása.

Ingyen leves nem létezik

A törvényben megjelennek a pedagógus-életpálya szabályai. Világossá válnak legfontosabb alapelvei: az állam mindenható, a múlttal le kell számolni, senkiben nem lehet megbízni. Az intézményfenntartó az állam. A munkáltató az állam. A fenntartó és az intézménye egy és ugyanaz a hivatal. A változást levezénylő államtitkár világossá tette a meghirdetett fizetésemelés árát. Mindenkinek többet és jobban kell dolgoznia. Mindenkinek bizonyítania kell alkalmasságát. 2013. IX. hó 1-jétől gyökeresen átalakul a pedagógusfoglalkoztatás. A heti 22 óra tanítási idő heti 22–26 órára változik, és elrendelhető akár heti 32 óra megtartására is. A tanórák száma nem érinti a díjazást. A 22 óra feletti tanításért járó óradíj megszűnik. A többlettudás elismerése megszűnik. A pedagógus szakvizsga nem jogosít többé magasabb fizetési osztályba sorolásra. A munkavégzés során hasznosított második és harmadik diploma nem jogosít többé illetményemelésre. Ezek a szabályok „elvesztek”. Mint ahogy eltűnik az átlagon felüli munkateljesítmény elismerésére adható illetménykiegészítés is. A változásokkal megtakarított százmilliárdok részben fedezik az új illetményrendszer többletkiadásait. A rendcsinálás jegyében az igazgató nem engedélyezhet többé otthoni munkavégzést a tanórák befejezése után. Mindenkinek bent kell maradnia az iskolában, akár van feladata, akár nincs, akár van elég asztal, szék a tanáriban, akár nincs.

A megszerzett szakmai elismerések, címek, pozíciók nem számítanak. Mindenkinek a rajtvonalhoz kell állnia. Aki két évnél kevesebbet töltött el pályán, az gyakornok. Akinek ennél több a szakmai gyakorlata, az Pedagógus I. fokozatba kerül. Az előmeneteli rendszer további részei: a Pedagógus II. fokozat, a Mesterpedagógus fokozat és a Kutatótanár fokozat. Az egyes fokozatokon belül fizetési kategóriák találhatók. Egyik fizetési kategóriából a következőbe háromévenként lehet lépni. A következő, magasabb fizetési fokozatba kerüléshez az előírt szakmai gyakorlat megszerzése és egy – tanfelügyelői óralátogatás közbeiktatásával – hivatali rendszerben lebonyolított minősítési eljárás teljesítése szükséges. A Pedagógus II. fokozatig – a nyugdíjhoz közel állók kivételével – megadott időn belül mindenkinek el kell jutnia. Akinek ez nem sikerül, annak a törvény erejénél fogva megszűnik az alkalmazása.

Nem az a fontos, mit mondok...

2013. IX. hó 1. az új illetményrendszer bevezetésének napja. Megtörtént! Csak minden másképpen, mint ahogy azt a 2011-ben megjelent törvényszöveg előírta. A folyamat megértéséhez szükség van a rendszer alapelveinek megismerésére. Az illetmény kiszámításának alapja – a munkakör betöltésére jogosító iskolai végzettségi szintek szerint változó – illetményalap, amelynek összege egyben a gyakornoki illetmény összege. Minden fizetési fokozat minden fizetési kategóriájához tartozik egy arányszám, amely az illetményalap százalékában határozza meg az oda besoroltak garantált illetményét.

Az eredeti törvény az illetményalapot – 2013. IX, hó 1-jei hatálybalépéssel – a főiskolai végzettségűeknél a minimálbér 180 százalékában, egyetemi végzettségűeknél 200 százalékában határozza meg. E rendelkezésnek három fontos eleme van. Az első: kimaradtak a középfokú végzettséggel rendelkezők, például az óvónői szakközépiskolát végzettek. A második: az illetmény a minimálbér növekedésével együtt emelkedik. A harmadik: egyszerre lép hatályba az előmeneteli rendszer az új munkarenddel.

2013. VIII. hó 27-én az Országgyűlés – rendkívüli ülésén – megváltoztatja a szabályokat. Meghatározza ugyan a középfokú végzettséggel rendelkezők illetményalapját: a minimálbér 120 százalékában, azonban az illetményalapra vonatkozó rendelkezések hatálybalépésének napját „eltolja” 2017. IX. hó 1-jére. A 2013. IX. hó 1. és 2014. VIII. hó 31. között időszakra új illetményalapot állapít meg: a minimálbér 118,5 százaléka a középfokú végzettségűeknek, 157,8 százaléka alapfokozattal (főiskolai végzettség) rendelkezőknek, 172,9 százaléka mesterfokozattal (egyetemi végzettség) rendelkezőknek. Felhatalmazza a kormányt, hogy a 2014. IX. hó 1. és 2017. VIII. hó 31. közötti időszakban szabályozza az egyes tanévekre érvényes illetményalapot, a minimálbér százalékában kifejezve. E rendelkezésekkel szétválik az új munkarend és az új díjazási rendszer bevezetése. Az új díjazási rendszer bevezetését öt szakaszra osztják. Az új illetményrendszer bevezetése, a csökkentett illetményalappal 2013. IX. hó 1-jén megkezdődik. Sor kerül illetményemelésre 2014. I. hó 1-jén is, a minimálbér változása miatt. A kormányrendelettel meghatározott – a minimálbérhez kapcsolódó – illetményalappal számítva 2014. IX. hó 1-jén bevezetik az illetményrendszer második szakaszát.

2014. XII. hó 15-én az Országgyűlés megváltoztatja a szabályokat. A kihirdetés napjától – 2014. XII. hó 29-től – kezdődően az illetményalapot nem a minimálbér alapulvételével, hanem a központi költségvetésről szóló törvényben évente meghatározott vetítési alappal kell kiszámítani. Ezzel megszűnt ennek a rendszernek a legfontosabb eleme: a minimálbérhez kapcsolódó, garantált és automatikus illetménynövekedés. A minimálbér 2015. I. hó 1-jei és 2016. I. hó 1-jei emelkedése már nem befolyásolja a pedagógusbéreket. Az illetményalap vetítési alap szerinti számítását 2015. I. hó 1-je óta alkalmazzák. Összege azóta sem változott: 101 500 forint. Ez az összeg megegyezik a 2014. évi minimálbér összegével. 2015. IX. hó 1-jén bevezetik az illetményrendszer harmadik, 2016. IX. hó 1-jén a negyedik szakaszát, a kormány által a vetítési alap százalékában meghatározott illetményalap alkalmazásával.

2016. VII. 13-án az Országgyűlés – 2017. IX. hó 1-jei hatálybalépéssel – megváltoztatja a szabályokat. Elmarad az illetményrendszer bevezetésének ötödik szakasza. Az új rendelkezések szerint a pedagógus garantált illetménye nem lehet kevesebb: középfokú végzettségűeknél a vetítési alap 119,6 százalékánál, alapfokozattal rendelkezőknél 174,5 százalékánál, mesterfokozattal rendelkezőknél 193,2 százalékánál. Ez a megegyezik a 2016. IX. hó 1-jén bevezetett negyedik szakasz összegével. Az így megtakarított pénz az arra érdemes pedagógus illetményének megemelésére szolgál. A munkáltatói döntés alapja a pedagógus munkavégzésének, munkateljesítményének színvonala. Az értékelést kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján kell elvégeznie az igazgatónak. Az értékelési rendszer azonban nem készül el. Kidolgozására az intézmények nem kapnak felhatalmazást. A közoktatás intézményi minőségbiztosítási rendszeréhez készült értékelési szabályzat nem alkalmazható. A törvénymódosításhoz fűzött indokolás szerint: „A rendszer részletszabályait végrehajtási rendelet fogja meghatározni.” A szabályozás elmarad.

Lúzerek?

Zárszóként: néhány példa arra, mit ígértek nekik, és mit kapnak a pedagógusok. 2018. I. hó 1-jétől a minimálbér összege: 138 000 forint. A vetítési alap összege változatlan:101 500 forint.

A gyakornok garantált illetménye főiskolai végzettséggel: az eredeti szabályok szerint számítva: a minimálbér (138 000 forint) 180 százaléka = 248 400 Ft/hó (eredetei illetményalap). Az új rendelkezések szerint számítva: a vetítési alap (101 500 forint) 174, 5 százaléka = 177 118 Ft/hó (új illetményalap). Különbség = 71 282 Ft/hó × 12 = 855 384 Ft/év.

Pedagógus I. fokozat, 15. kategória garantált illetménye, főiskolai végzettséggel 190 százalékos arányszám alkalmazásával, az eredeti szabályok szerint számítva: az eredeti illetményalap (248 400 forint) 190 százaléka = 471 200 Ft/hó. Az új rendelkezések szerint számítva: az új illetményalap (177 118 forint) 190 százaléka = 336 524 Ft/hó. Különbség: 134 676 Ft/hó × 12 = 1 616 112 Ft/év.

Bonyolult ez a történet? Igen! Alkotmányellenes? Igen! A végeredmény? Minden pedagógus milliókkal lett szegényebb. Pályafutása és nyugdíjazása éveiben több tízmilliót veszíthet. Az állam viszont ez idáig több százmilliárdot takarított meg. A tanszabadság elvesztése nem sokuknak fájt. A milliók elvétele bocsánatos bűn? A lúzerség nem lehet kifizetődő!

(Az írás az Élet és Irodalom augusztus 25-ei számában jelent meg)

Forrás: Facebook

Megosztás: