Aggasztó, hogy nő az alacsony szinten teljesítő diákok száma

november 29, 2017, 0 comments, on Hírek

Értékelje a cikket.

Átlag: 5 (4 szavazat)

Csapó Benő professzor a PISA-felmérés legutóbb ismertetett részleteiről mondta azt az AJBH konferenciáján, hogy az elvártnál is gyengébb volt a tanulók teljesítménye.

                                                                                                 

A tanítási-tanulási motivációkról szervezett konferenciát Budapesten az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 2017. november 29-én. Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára kifejtette: 2000 és 2006 között javultak a magyar gyerekek eredményei a PISA-teszteken, ám az utolsó két mérés már negatív tendenciákat mutatott. 15 év távlatában romlott az oktatás hatékonysága. Az iskolát korán, végzettség nélkül elhagyók aránya is nő. Magyarország a legrosszabb helyezést érte el azon a listán, amely jelzi, hogy a tanulók társadalmi háttere mennyire meghatározó. Míg az első helyen lévő Izlandon ez 5 százalék, Magyarországon a legmagasabb, 20 százalék. Az iskolák közötti különbségek is nagyok: ebben a rangsorban hazánk az utolsó előtti helyre szorult. A felsőoktatásban végzettek aránya nem éri el az uniós átlagot sem, ugyanez a lengyeleknél felette van annak. A KSH adatai mutatják leginkább az oktatás alulfinanszírozottságát: 2013-ban a 2003-as átlag 69 százalékát fordították erre a területre. Csapó Benő az oktatás eredményeinek javításához nagyon fontosnak tartotta azt, hogy a tanári szakmát professzionális szintre emeljék: ide tartozik a pedagógusképzés javítása, a fizetések emelése, továbbá az, hogy gyógy- és fejlesztőpedagógusok, asszisztensek, laboránsok stb. segítsék a tanárok munkáját. Szerinte a tanárképzést kutatásalapúvá kell tenni: pedagógusoknak újabb és újabb módszereket kell kidolgozniuk. Ezt a finn modellt egyébként világszerte terjesztik. Tehetséges fiatalokat kell tanárszakra vonzani, és meg is kell fizetni azokat, akik a pályára kerülnek. A fizetésemelések ellenére a tanárok még mindig jóval kevesebbet keresnek a diplomások nemzetgazdasági átlagánál. Ez az olló majdnem annyira nyitva van, mint 2008-ban volt.

 

A szintén Szegedről érkezett Fejes József Balázs egyetemi adjunktus arról beszélt, hogy a pedagógusok autonómiája motivációjuk egyik kulcstényezője. Az utóbbi évek változásai jelentősen szűkítették autonómiájukat, s ez vélhetően több ponton is befolyásolja tanítványaik motivációját.

 

Vizi László Tamásné, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökségi tagjának előadásából kitűnt: a pedagógusok jelenlegi továbbképzési rendszere nem segíti az újabb és újabb problémák megoldását, holott szívesen vállalják a továbbképzést, ha az számukra hasznosítható ismeretet jelent. Arra is kitért, hogy a Z-generáció minden szempontból más oktatási anyagot és módszereket követel, miközben már készülni kellene a jövő generációjának oktatására is. Egyre súlyosabb és megoldásra váró problémának nevezte azoknak a rohamosan növekvő létszámú gyerekeknek a kezelését, akik bármilyen módon, de eltérnek a többségtől.

 

Tekintse meg az AJBH képeit a konferenciáról!

Megosztás: