A fogalmak áttekintése A munkáltató, a munkáltatói jog gyakorlója A foglalkoztatás kérdéseinek megértéséhez lényeges annak ismerete, hogy mit jelent a munkáltató, és mit jelent a munkáltatói jog gyakorlója fogalom. A foglalkoztatás lényege, hogy létre kell jönnie annak a jogviszonynak, amelyből jogok és kötelezettségek hárulnak az érdekeltekre. A foglalkoztatási jogviszony létrejöttében két érdekelt van: az egyik a foglalkoztató, a másik pedig az, akit foglalkoztatnak. A foglalkoztatási jogviszony a köznevelésben a közalkalmazotti jogviszony, illetőleg a munkaviszony. A foglalkoztatási jogviszony alanya a munkáltató és a munkavállaló, illetve a munkáltató és a közalkalmazott. Munkáltató az lehet, aki a munkaszerződés megkötéséhez, illetve a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez szükséges jogképességgel rendelkezik. A szerződést kötő másik fél a köznevelésben munkaviszony ...

A szakképzési centrumok létrejötte A szakképzési centrum, mint többcélú intézmény A szakképzési centrum, mint többcélú intézmény a 2015. évi LXV. törvénnyel épült be a köznevelés rendszerébe. Felépítéséről, működéséről sem a köznevelésről szóló törvény, sem a szakképzésről szóló törvény nem tartalmazott rendelkezéseket. A köznevelésről szóló törvény előírásaiból lehetett levonni azt a következtetést, hogy szakképzési centrum működésére a többcélú intézmény rendelkezéseit kell alkalmazni, az alapító okiratában foglaltak figyelembe vételével. Vagyis az alapító okiratnak kell meghatározni, hogy a többcélú intézmények típusai közül melyiknek a szabályai szerint végzi munkáját, melyiknek rendelkezései az irányadóak. Nyilván azok a többcélú intézménytípusok jöhetnek számításba, amelyek az iskolai nevelés-oktatás feladatainak az ellátását szolgálják: egységes iskola, összetett iskola, közös igazgatású köznevelési intézmény. A szakképzésről szóló törvény előírásaiból ...

  Az állami intézményfenntartó      Amikor az állami intézményfenntartásban bekövetkezett változásokról esik szó, világossá kell tenni, hogy azokról a köznevelési intézményekről van szó, amelyek tekintetében a fenntartói jogokat az állami intézményfenntartó, egészen pontosan a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el 2013. január 1-je óta. A most bevezetésre kerülő változások tehát nem érintik azokat a szakképző intézményeket, amelyek 2015. júliusában átkerültek a nemzetgazdasági miniszterhez, beépültek a szakképzési centrumokba. Nincs változás a szakképzés feladataiban résztvevő más minisztériumi fenntartásban működő szakképző intézmények esetében sem. A változás lényege, hogy az egységes központi hivatalként működő állami intézményfenntartó központ megszűnik. Feladatait átveszik a tankerületi központok és egy oktatási központ. Megszűnik a települési önkormányzatok közreműködése az állami intézményfenntartó központ által ...

  A 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelettel meghatározták a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2017. január 1-jétől érvényes összegét. Ennek a kormányrendeletnek azonban az a sajátossága, hogy nem egy, hanem két évre szabályozott, mivel a 2018. január 1-jétől érvényes összegeket is tartalmazza. A megállapított összegek Teljes munkaidőben történő foglalkoztatásnál A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló bérének kötelező legkisebb összege (minimálbér): – 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 127 500 forint, – 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 138 000 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma: – 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161 000 forint, ...

A felmenő rendszer       A köznevelés egyik igen lényeges alapelve fogalmazódik meg az értelmező rendelkezések között. Felmenő rendszer: a tanulmányi- és vizsgakövetelmények bevezetésének fokozatos ütemezése, amelynek értelmében a változást az érintett legalacsonyabb iskolai évfolyamon kezdve lehet bevezetni. [Köznev. tv. 4. § 8. pont]      Ez a szabály világos, minden tantervi változás vagy vizsgakövetelmény változása úgy vezethető be, hogy az induló legalacsonyabb évfolyamot érintse. Amennyiben a kerettanterv szerint az adott tantárgyat négy évfolyamon keresztül oktatják, a követelményrendszer megváltoztatásához, bevezetéséhez négy évet kell biztosítani.       Az új követelmények bevezetésénél nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a változások érintik az iskola pedagógiai programját, ...

Az Országgyűlés 2016. november 22-én fogadta el az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXVI. törvényt. Ez a törvénymódosítás, mint ahogy az elnevezése is utal rá, több különböző, az oktatás kérdéseit rendező törvény módosítását foglalja magában. Az alábbiakban azonban a nemzeti köznevelésről szóló törvény megváltozott rendelkezéseihez készültek magyarázatok a módosítással érintett paragrafusok sorrendjében. Abban az esetben, ha több, egymással összefüggő rendelkezés változik, a magyarázatok összekapcsolják az egymással összefüggő paragrafusokat. Lezárásukként feltüntetésre kerül a nemzeti köznevelésről szóló törvény, rövidítve: Köznev. tv. érintett paragrafusa. Lényeges annak ismerete is, hogy szűk kivétellel az új rendelkezések 2016. november 30-án léptek hatályba. Amennyiben a hatályba lépés napja ettől eltérő időpontra esik, abban az esetben ez feltüntetésre kerül a magyarázat alatt. [Magyarázatok a ...

Az állam fenntartói feladatai ellátásának új rendje A most bevezetésre kerülő változások nem érintik azokat a szakképző intézményeket, amelyek 2015. júliusában átkerültek a nemzetgazdasági miniszterhez, beépültek a szakképzési centrumokba. Nincs változás a szakképzés feladataiban résztvevő más minisztériumi fenntartásban működő szakképző intézmények esetében sem. A megjelent törvénymódosításban és a hozzá kapcsolódó kormányrendeletben szabályozott kérdéseknél ...

Az egyházi és a magán köznevelési intézmények pedagógusai A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény sajátossága, hogy a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat sok kérdésben kiemeli a munkaviszonyra, illetve a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó törvények hatálya alól. Bármelyik köznevelési intézményben lát el pedagógus-munkakörben nevelő és oktató munkát valaki, munkakörének meghatározására, a végzett munkáért járó ellenszolgáltatás megállapítására a köznevelésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, akár munkavállaló, akár közalkalmazott. Nem vonatkoznak e megállapítások az óraadó tanárra, mivel foglalkoztatásukra a Polgári Törvénykönyvnek a megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni függetlenül attól, hogy a szerződést kötő mint munkáltató a munka törvénykönyve [2012. évi I. tv.] vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény [1992. évi XXXIII. tv.] hatálya alá tartozik. ...