A szakiskolai évfolyamok    A szakképzés új rendszerében alapvetően megváltozott a szakiskola feladata. 2016. szeptember 1-jétől a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésével-oktatásával összefüggő feladatokat látja el, abban az esetben, ha a tanuló sajátos nevelési igénye miatt képtelen a többi tanulóval együtt felkészülni. A szakiskola szakmai vizsgára készíti fel a tanulókat az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések körében. A felkészítés a szakképzési kerettanterv vagy a speciális kerettanterv alapján folyik.      A szakiskola évfolyamainak száma nincs meghatározva a köznevelésről szóló törvényben: azt a speciális kerettanterv határozza meg. Az új rendelkezések alapján azonban egyértelművé vált, hogy a szakiskolában a felkészítés szakképzési évfolyamokon folyik. Kivétel ez alól az enyhe ...

  A foglalkoztatás kérdéseit meghatározó törvények A köznevelésről szóló törvény sajátos helyzetet teremt azáltal, hogy a foglalkoztatást meghatározó törvények mellett önálló, a munkavégzés kereteit meghatározó rendelkezéseket állapít meg a pedagógus-munkakörben, valamint a pedagógiai szakértői, pedagógiai előadó és a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkezők részére. Ez az általános szabályokhoz képest azért „szokatlan”, mivel a munkavégzés az alkalmazás és foglalkoztatás rendje attól függően alakul, hogy az adott munkáltató a Munka Törvény könyve vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozik-e. Az intézmény fenntartójától függ, hogy milyen rendelkezések alapján alakul a foglalkoztatottak helyzete. Az említett munkakörökben foglalkoztatottaknál azonban a köznevelési törvény előírásait kell alkalmazni a munkavégzésért járó ellenszolgáltatás megállapításakor. A köznevelésről szóló ...

A köznevelésről szóló törvény számos rendelkezése utal a köznevelési feladatokat ellátó hatóságra, mint intézkedésre, döntésre jogosult szervre. A kormányra bízta ennek a hatóságnak a kijelölését. Nem egyszerű dolog “összehozni” a feladatokat az érintett hatósággal. A köznevelésről szóló törvény alkalmazza még a “hivatal” kifejezést is. Ez az Oktatási Hivatal jelölése. Az Oktatási Hivatal a szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítési rendszere működtetésében, a KIR működtetésében, az állami vizsgarendszer feladatainak ellátásában, a pedagógiai szakmai szolgáltatások megszervezésében játszik szerepet. 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról A KÖZNEVELÉSI FELADATOKAT ELLÁTÓ HATÓSÁGOK [38/A. § (1)] I. ...

  Az Országgyűlés 2016. november 22-én fogadta el az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXVI. törvényt. Ez a törvénymódosítás, mint ahogy az elnevezése is utal rá, több különböző, az oktatás kérdéseit rendező törvény módosítását foglalja magában. Az alábbiakban azonban a nemzeti köznevelésről szóló törvény megváltozott rendelkezéseihez készültek magyarázatok. A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak Az e munkakörbe tartozók köre A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörbe tartozók körét tételesen felsorolja a köznevelésről szóló törvény, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek a köznevelés intézményeiben történő végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet. A köznevelésről szóló törvény 2. melléklete szerint ...

  A fogalmak áttekintése A munkáltató, a munkáltatói jog gyakorlója A foglalkoztatás kérdéseinek megértéséhez lényeges annak ismerete, hogy mit jelent a munkáltató, és mit jelent a munkáltatói jog gyakorlója fogalom. A foglalkoztatás lényege, hogy létre kell jönnie annak a jogviszonynak, amelyből jogok és kötelezettségek hárulnak az érdekeltekre. A foglalkoztatási jogviszony létrejöttében két érdekelt van: az egyik a foglalkoztató, a másik pedig az, akit foglalkoztatnak. A foglalkoztatási jogviszony a köznevelésben a közalkalmazotti jogviszony, illetőleg a munkaviszony. A foglalkoztatási jogviszony alanya a munkáltató és a munkavállaló, illetve a munkáltató és a közalkalmazott. Munkáltató az lehet, aki a munkaszerződés megkötéséhez, illetve a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez szükséges jogképességgel rendelkezik. A szerződést kötő másik fél a köznevelésben ...

A szakképzési centrumok létrejötte A szakképzési centrum, mint többcélú intézmény A szakképzési centrum, mint többcélú intézmény a 2015. évi LXV. törvénnyel épült be a köznevelés rendszerébe. Felépítéséről, működéséről sem a köznevelésről szóló törvény, sem a szakképzésről szóló törvény nem tartalmazott rendelkezéseket. A köznevelésről szóló törvény előírásaiból lehetett levonni azt a következtetést, hogy szakképzési centrum működésére a többcélú intézmény rendelkezéseit kell alkalmazni, az alapító okiratában foglaltak figyelembe vételével. Vagyis az alapító okiratnak kell meghatározni, hogy a többcélú intézmények típusai közül melyiknek a szabályai szerint végzi munkáját, melyiknek rendelkezései az irányadóak. Nyilván azok a többcélú intézménytípusok jöhetnek számításba, amelyek az iskolai nevelés-oktatás feladatainak az ellátását szolgálják: egységes iskola, összetett iskola, közös igazgatású köznevelési intézmény. A szakképzésről szóló törvény ...

  Az állami intézményfenntartó      Amikor az állami intézményfenntartásban bekövetkezett változásokról esik szó, világossá kell tenni, hogy azokról a köznevelési intézményekről van szó, amelyek tekintetében a fenntartói jogokat az állami intézményfenntartó, egészen pontosan a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el 2013. január 1-je óta. A most bevezetésre kerülő változások tehát nem érintik azokat a szakképző intézményeket, amelyek 2015. júliusában átkerültek a nemzetgazdasági miniszterhez, beépültek a szakképzési centrumokba. Nincs változás a szakképzés feladataiban résztvevő más minisztériumi fenntartásban működő szakképző intézmények esetében sem. A változás lényege, hogy az egységes központi hivatalként működő állami intézményfenntartó központ megszűnik. Feladatait átveszik a tankerületi központok és egy oktatási központ. Megszűnik a települési önkormányzatok közreműködése az állami intézményfenntartó központ ...

  A 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelettel meghatározták a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2017. január 1-jétől érvényes összegét. Ennek a kormányrendeletnek azonban az a sajátossága, hogy nem egy, hanem két évre szabályozott, mivel a 2018. január 1-jétől érvényes összegeket is tartalmazza. A megállapított összegek Teljes munkaidőben történő foglalkoztatásnál A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló bérének kötelező legkisebb összege (minimálbér): – 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 127 500 forint, – 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 138 000 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma: – 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161 000 forint, ...

A felmenő rendszer       A köznevelés egyik igen lényeges alapelve fogalmazódik meg az értelmező rendelkezések között. Felmenő rendszer: a tanulmányi- és vizsgakövetelmények bevezetésének fokozatos ütemezése, amelynek értelmében a változást az érintett legalacsonyabb iskolai évfolyamon kezdve lehet bevezetni. [Köznev. tv. 4. § 8. pont]      Ez a szabály világos, minden tantervi változás vagy vizsgakövetelmény változása úgy vezethető be, hogy az induló legalacsonyabb évfolyamot érintse. Amennyiben a kerettanterv szerint az adott tantárgyat négy évfolyamon keresztül oktatják, a követelményrendszer megváltoztatásához, bevezetéséhez négy évet kell biztosítani.       Az új követelmények bevezetésénél nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a változások érintik az iskola pedagógiai ...

Az Országgyűlés 2016. november 22-én fogadta el az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXVI. törvényt. Ez a törvénymódosítás, mint ahogy az elnevezése is utal rá, több különböző, az oktatás kérdéseit rendező törvény módosítását foglalja magában. Az alábbiakban azonban a nemzeti köznevelésről szóló törvény megváltozott rendelkezéseihez készültek magyarázatok a módosítással érintett paragrafusok sorrendjében. Abban az esetben, ha több, egymással összefüggő rendelkezés változik, a magyarázatok összekapcsolják az egymással összefüggő paragrafusokat. Lezárásukként feltüntetésre kerül a nemzeti köznevelésről szóló törvény, rövidítve: Köznev. tv. érintett paragrafusa. Lényeges annak ismerete is, hogy szűk kivétellel az új rendelkezések 2016. november 30-án léptek hatályba. Amennyiben a hatályba lépés napja ettől eltérő időpontra esik, abban az esetben ez feltüntetésre kerül a magyarázat alatt. [Magyarázatok ...