Munkakör vagy megbízás? A köznapi szóhasználat ellenére nem a köznevelési intézmény dolgozói választhatják meg az adott intézmény vezetőjét. Arra van joguk és lehetőségük, hogy közreműködjenek az intézményvezetői megbízással kapcsolatos pályázati felhívásra beadott pályázatok elbírálásában. Véleményezési joggal rendelkeznek, ami természetesen nem köti a megbízási jogkör gyakorlóját. Annak ellenére, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény [a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény vagy Köznev. tv.] minden esetben intézményvezetői megbízásról rendelkezik, valójában ez a fogalom csak a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény [a továbbiakban: közalkalmazotti törvény vagy Kjt.] hatálya alá tartozó munkáltatók esetében alkalmazható. Vezetői megbízás ugyanis csak a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései alapján adható. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény [a ...

Az illetményalap és az illetmény “Minimum” és többlet A jövőben mindazoknak, akiknek a juttatását – illetmény, munkabér – a pedagógus-életpályára vonatkozó rendelkezések alapján állapítják meg, két részre kell bontani. Minden érintett részére meg kell állapítani azt az összeget, amelynél kevesebbet nem lehet megállapítani, és ehhez az összeghez kapcsolódhat további mérlegelés alapján megállapított juttatás. Az illetmény meghatározásának folyamata A konkrét, az adott pedagógusnak járó illetmény meghatározásához három lépést kell megtenni. Az első lépés: meg kell határozni az illetményalapot. A második lépés meg kell határozni az érintett pedagógus helyét a “bértáblában”, A harmadik lépés: meg kell határozni az illetményalapnak az érintett által “elfoglalt – megfelelő fokozat és megfelelő kategória – pozícióban” ...

A díjazás rendjét meghatározó új rendelkezések 2017. január 1-jétől kezdve a foglalkoztatás szabályai fontos rendelkezéssel egészültek ki. A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeletnek az említett időpontban lépett hatályba a 32/A. §-a, a következő szöveggel: “32/A. § (1) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kinevezésben szereplő illetménye, munkaszerződésben szereplő alapbére nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény – ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – százhét százaléka. (2) A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény a Kjt. szerinti garantált ...

A szakiskolai évfolyamok    A szakképzés új rendszerében alapvetően megváltozott a szakiskola feladata. 2016. szeptember 1-jétől a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésével-oktatásával összefüggő feladatokat látja el, abban az esetben, ha a tanuló sajátos nevelési igénye miatt képtelen a többi tanulóval együtt felkészülni. A szakiskola szakmai vizsgára készíti fel a tanulókat az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések körében. A felkészítés a szakképzési kerettanterv vagy a speciális kerettanterv alapján folyik.      A szakiskola évfolyamainak száma nincs meghatározva a köznevelésről szóló törvényben: azt a speciális kerettanterv határozza meg. Az új rendelkezések alapján azonban egyértelművé vált, hogy a szakiskolában a felkészítés szakképzési évfolyamokon folyik. Kivétel ez alól az enyhe értelmi ...

  A foglalkoztatás kérdéseit meghatározó törvények A köznevelésről szóló törvény sajátos helyzetet teremt azáltal, hogy a foglalkoztatást meghatározó törvények mellett önálló, a munkavégzés kereteit meghatározó rendelkezéseket állapít meg a pedagógus-munkakörben, valamint a pedagógiai szakértői, pedagógiai előadó és a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkezők részére. Ez az általános szabályokhoz képest azért „szokatlan”, mivel a munkavégzés az alkalmazás és foglalkoztatás rendje attól függően alakul, hogy az adott munkáltató a Munka Törvény könyve vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozik-e. Az intézmény fenntartójától függ, hogy milyen rendelkezések alapján alakul a foglalkoztatottak helyzete. Az említett munkakörökben foglalkoztatottaknál azonban a köznevelési törvény előírásait kell alkalmazni a munkavégzésért járó ellenszolgáltatás megállapításakor. A köznevelésről szóló törvény ...

A köznevelésről szóló törvény számos rendelkezése utal a köznevelési feladatokat ellátó hatóságra, mint intézkedésre, döntésre jogosult szervre. A kormányra bízta ennek a hatóságnak a kijelölését. Nem egyszerű dolog “összehozni” a feladatokat az érintett hatósággal. A köznevelésről szóló törvény alkalmazza még a “hivatal” kifejezést is. Ez az Oktatási Hivatal jelölése. Az Oktatási Hivatal a szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítési rendszere működtetésében, a KIR működtetésében, az állami vizsgarendszer feladatainak ellátásában, a pedagógiai szakmai szolgáltatások megszervezésében játszik szerepet. 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról A KÖZNEVELÉSI FELADATOKAT ELLÁTÓ HATÓSÁGOK [38/A. § (1)] I. ...

  Az Országgyűlés 2016. november 22-én fogadta el az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXVI. törvényt. Ez a törvénymódosítás, mint ahogy az elnevezése is utal rá, több különböző, az oktatás kérdéseit rendező törvény módosítását foglalja magában. Az alábbiakban azonban a nemzeti köznevelésről szóló törvény megváltozott rendelkezéseihez készültek magyarázatok. A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak Az e munkakörbe tartozók köre A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörbe tartozók körét tételesen felsorolja a köznevelésről szóló törvény, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek a köznevelés intézményeiben történő végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet. A köznevelésről szóló törvény 2. melléklete szerint a ...

  A fogalmak áttekintése A munkáltató, a munkáltatói jog gyakorlója A foglalkoztatás kérdéseinek megértéséhez lényeges annak ismerete, hogy mit jelent a munkáltató, és mit jelent a munkáltatói jog gyakorlója fogalom. A foglalkoztatás lényege, hogy létre kell jönnie annak a jogviszonynak, amelyből jogok és kötelezettségek hárulnak az érdekeltekre. A foglalkoztatási jogviszony létrejöttében két érdekelt van: az egyik a foglalkoztató, a másik pedig az, akit foglalkoztatnak. A foglalkoztatási jogviszony a köznevelésben a közalkalmazotti jogviszony, illetőleg a munkaviszony. A foglalkoztatási jogviszony alanya a munkáltató és a munkavállaló, illetve a munkáltató és a közalkalmazott. Munkáltató az lehet, aki a munkaszerződés megkötéséhez, illetve a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez szükséges jogképességgel rendelkezik. A szerződést kötő másik fél a köznevelésben munkaviszony ...

A szakképzési centrumok létrejötte A szakképzési centrum, mint többcélú intézmény A szakképzési centrum, mint többcélú intézmény a 2015. évi LXV. törvénnyel épült be a köznevelés rendszerébe. Felépítéséről, működéséről sem a köznevelésről szóló törvény, sem a szakképzésről szóló törvény nem tartalmazott rendelkezéseket. A köznevelésről szóló törvény előírásaiból lehetett levonni azt a következtetést, hogy szakképzési centrum működésére a többcélú intézmény rendelkezéseit kell alkalmazni, az alapító okiratában foglaltak figyelembe vételével. Vagyis az alapító okiratnak kell meghatározni, hogy a többcélú intézmények típusai közül melyiknek a szabályai szerint végzi munkáját, melyiknek rendelkezései az irányadóak. Nyilván azok a többcélú intézménytípusok jöhetnek számításba, amelyek az iskolai nevelés-oktatás feladatainak az ellátását szolgálják: egységes iskola, összetett iskola, közös igazgatású köznevelési intézmény. A szakképzésről szóló törvény előírásaiból ...

  Az állami intézményfenntartó      Amikor az állami intézményfenntartásban bekövetkezett változásokról esik szó, világossá kell tenni, hogy azokról a köznevelési intézményekről van szó, amelyek tekintetében a fenntartói jogokat az állami intézményfenntartó, egészen pontosan a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el 2013. január 1-je óta. A most bevezetésre kerülő változások tehát nem érintik azokat a szakképző intézményeket, amelyek 2015. júliusában átkerültek a nemzetgazdasági miniszterhez, beépültek a szakképzési centrumokba. Nincs változás a szakképzés feladataiban résztvevő más minisztériumi fenntartásban működő szakképző intézmények esetében sem. A változás lényege, hogy az egységes központi hivatalként működő állami intézményfenntartó központ megszűnik. Feladatait átveszik a tankerületi központok és egy oktatási központ. Megszűnik a települési önkormányzatok közreműködése az állami intézményfenntartó központ által ...