Ügyes-bajos dolgaink Kevés olyan ember van, akinek élete során ne kellett volna elintéznie valamilyen hivatalos ügyet. Kevés olyan ember van, aki saját döntése, vagy hivatalos értesítés alapján ne fordult volna meg hivatali szobában. Akinek anyakönyvre, igazolványra van szüksége, lakhelyet változtat, az fel kell hogy keresse az illetékes hivatalt. Akinek gépjárműve, földje, lakástulajdona van, rendszeresen kap értesítést a hivataltól, mennyi adót, mikorra, hova fizessen be. Az ügyintézésnek meghatározott rendje van, amelynek többségét nem kell ismernie annak, aki el akar intézni valamit. Annyit azonban mindenki tud, hogy van félfogadási idő, hogy elő kell adni, mit szeretne elintézni, hogy amennyiben meg kell jelenni a hatóságnál, akkor a távolmaradásnak következményei vannak. A jogszabályok pontos ismerete nélkül is tudják az emberek, hogy van ...

Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXX. törvény tartalmazza a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény [a továbbiakban: Köznev. tv.] egyes rendelkezéseinek a módosítását is. A törvényt az országgyűlés a 2017. évi május 10-ei ülésnapján fogadta el. A Magyar Közlönyben 2017. június 9-én jelent meg. Hatályba lépésének több időpontja van: 2017. június 17., 2017. szeptember 1., 2018. január 1., 2018. április 1., 2018. szeptember 1. A változások feldolgozását követően feltüntetésre kerül az adott rendelkezés hatályba lépésének napja. Az értelmező rendelkezések bővülése (A 4. §-hoz) Az értelmező rendelkezések „rendeltetése” A jogszabályok elolvasása és megértése nem egyszerű feladat, arra való tekintettel, hogy sok esetben a rendelkezések összefüggenek más jogszabályok rendelkezéseivel. Általánosságban azonban ...

A közalkalmazotti jogviszonyban töltött idők kiszámítása közzétételének a szeptember 1-jétől hatályos ún. pedagóguséletpályamodell ad különös aktualitást. A Pedagógusok Sztrájkbizottsága és a Kormány között létrejött megállapodásban foglaltakra tekintettel u. i. a Sztrájkbizottságnak a tárgyalások során sikerült elérnie azt, hogy a pedagógusok besorolásakor vegyék figyelembe mindazokat a korábbi foglalkoztatási jogviszonyokat, amelyeket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) a fizetési fokozat megállapításához jogszerző időként elfogad. A törvénymódosítás megtörtént. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 64. § (5) bekezdésének eredeti szövege kizárólag a pedagógus-munkakörben eltöltött jogviszonyokat engedte beszámítani. Kivétel: a Gyakornok fokozatba sorolt pedagógus! ...

A munkában töltött idő          A munkavégzéssel összefüggő rendelkezések alapján a munkában töltött időhöz számos jogkövetkezmény kapcsolódik. Értelemszerűen ahhoz, hogy a munkában töltött időt bármilyen szempontból figyelembe lehessen venni, arra van szükség, hogy megfelelő módon igazolni tudják a munkavégzés helyét, továbbá a munkába állás kezdő és befejező időpontját. A munkában töltött idő figyelembe vételére abban az esetben van csak lehetőség, ha a munkavégzésre törvényes keretek között jogviszonyt létesítettek, továbbá eleget tettek a bejelentéssel, nyilvántartással, közterhek viselésével kapcsolatos előírásoknak.       Az egyes munkában töltött idők figyelembe vételére, beszámítására, jogkeletkeztető hatására nem azonos szabályok irányadóak, attól függően, hogy milyen jogosultság érvényesítéséhez kívánják „elszámolni”, illetőleg attól függően, hogy a foglalkoztatásra milyen jogviszony keretében ...

  Munkakör vagy megbízás? A köznapi szóhasználat ellenére nem a köznevelési intézmény dolgozói választhatják meg az adott intézmény vezetőjét. Arra van joguk és lehetőségük, hogy közreműködjenek az intézményvezetői megbízással kapcsolatos pályázati felhívásra beadott pályázatok elbírálásában. Véleményezési joggal rendelkeznek, ami természetesen nem köti a megbízási jogkör gyakorlóját. Annak ellenére, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény [a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény vagy Köznev. tv.] minden esetben intézményvezetői megbízásról rendelkezik, valójában ez a fogalom csak a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény [a továbbiakban: közalkalmazotti törvény vagy Kjt.] hatálya alá tartozó munkáltatók esetében alkalmazható. Vezetői megbízás ugyanis csak a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései alapján adható. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény [a ...

Az illetményalap és az illetmény “Minimum” és többlet A jövőben mindazoknak, akiknek a juttatását – illetmény, munkabér – a pedagógus-életpályára vonatkozó rendelkezések alapján állapítják meg, két részre kell bontani. Minden érintett részére meg kell állapítani azt az összeget, amelynél kevesebbet nem lehet megállapítani, és ehhez az összeghez kapcsolódhat további mérlegelés alapján megállapított juttatás. Az illetmény meghatározásának folyamata A konkrét, az adott pedagógusnak járó illetmény meghatározásához három lépést kell megtenni. Az első lépés: meg kell határozni az illetményalapot. A második lépés meg kell határozni az érintett pedagógus helyét a “bértáblában”, A harmadik lépés: meg kell határozni az illetményalapnak az érintett által “elfoglalt – megfelelő fokozat és megfelelő kategória – pozícióban” található %-át. Az ...

A díjazás rendjét meghatározó új rendelkezések 2017. január 1-jétől kezdve a foglalkoztatás szabályai fontos rendelkezéssel egészültek ki. A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeletnek az említett időpontban lépett hatályba a 32/A. §-a, a következő szöveggel: “32/A. § (1) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kinevezésben szereplő illetménye, munkaszerződésben szereplő alapbére nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény – ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – százhét százaléka. (2) A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény a Kjt. szerinti garantált ...

A szakiskolai évfolyamok    A szakképzés új rendszerében alapvetően megváltozott a szakiskola feladata. 2016. szeptember 1-jétől a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésével-oktatásával összefüggő feladatokat látja el, abban az esetben, ha a tanuló sajátos nevelési igénye miatt képtelen a többi tanulóval együtt felkészülni. A szakiskola szakmai vizsgára készíti fel a tanulókat az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések körében. A felkészítés a szakképzési kerettanterv vagy a speciális kerettanterv alapján folyik.      A szakiskola évfolyamainak száma nincs meghatározva a köznevelésről szóló törvényben: azt a speciális kerettanterv határozza meg. Az új rendelkezések alapján azonban egyértelművé vált, hogy a szakiskolában a felkészítés szakképzési évfolyamokon folyik. Kivétel ez alól az enyhe értelmi ...

  A foglalkoztatás kérdéseit meghatározó törvények A köznevelésről szóló törvény sajátos helyzetet teremt azáltal, hogy a foglalkoztatást meghatározó törvények mellett önálló, a munkavégzés kereteit meghatározó rendelkezéseket állapít meg a pedagógus-munkakörben, valamint a pedagógiai szakértői, pedagógiai előadó és a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkezők részére. Ez az általános szabályokhoz képest azért „szokatlan”, mivel a munkavégzés az alkalmazás és foglalkoztatás rendje attól függően alakul, hogy az adott munkáltató a Munka Törvény könyve vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozik-e. Az intézmény fenntartójától függ, hogy milyen rendelkezések alapján alakul a foglalkoztatottak helyzete. Az említett munkakörökben foglalkoztatottaknál azonban a köznevelési törvény előírásait kell alkalmazni a munkavégzésért járó ellenszolgáltatás megállapításakor. A köznevelésről szóló törvény ...

A köznevelésről szóló törvény számos rendelkezése utal a köznevelési feladatokat ellátó hatóságra, mint intézkedésre, döntésre jogosult szervre. A kormányra bízta ennek a hatóságnak a kijelölését. Nem egyszerű dolog “összehozni” a feladatokat az érintett hatósággal. A köznevelésről szóló törvény alkalmazza még a “hivatal” kifejezést is. Ez az Oktatási Hivatal jelölése. Az Oktatási Hivatal a szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítési rendszere működtetésében, a KIR működtetésében, az állami vizsgarendszer feladatainak ellátásában, a pedagógiai szakmai szolgáltatások megszervezésében játszik szerepet. 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról A KÖZNEVELÉSI FELADATOKAT ELLÁTÓ HATÓSÁGOK [38/A. § (1)] I. ...